Bátorság határok nélkül
Schmidt Mária bemutatja: a sérelem mint államvallás.
Nem most került először nehéz helyzetbe Orbán Viktor a Fideszen belül. Lényegében a párt megalapítása óta folyamatosan harcolnia kellett az elsőbbsége védelmében. Csakhogy a korábbi viták során pont azok védték meg, akikkel most szembekerült: Simicska Lajos és Kövér László. Felidézzük a Fidesz 1988 és 2014 közötti belső háborúit, melyeket ravasz manőverezéssel Orbán kivétel nélkül meg tudott nyerni. Igaz, mára nem maradt olyan szövetségese, akinek nyugodtan hátat fordíthatna.
Schmidt Mária, a Sorsok Háza szakmai vezetésével megbízott jobboldali történész a Heti Válaszban kritizálta Lázár Jánost, amiért Zoltai Gusztávot nevezte ki tanácsadójának, és szerinte ezek után az sem lenne meglepő, ha Gyurcsány Ferencet is maga mellé ültetné.
A Terror Háza főigazgatója szerint Zoltai Gusztáv megtestesíti mindazt, ami ellen a Fideszt megalapították, és a volt zsidóvezető tevékenysége szembemegy a jobboldali politikai közösség értékrendjével.
A kommunizmus minden magyarországi és németországi üldözöttjének és áldozatának nevét regisztrálják egy adatbankban, majd más európai államok is csatlakozhatnak a kezdeményezéshez.
Schmuck Andortól, Schiffer Andráson át Fekete Györgyig számos közéleti személyiség vett részt a Terror Háza előtt tartott holokauszt-megemlékezésen. Navracsics Tibor arról beszélt, hogy egy politikai közösség nem élhet csak a múltba zárva.
Nem csitul a botrány a Szabadság térre vizionált német megszállási emlékmű kapcsán. Az előzetes egyeztetést a szótárából kiiktató kormány, fütyülve a történészi ellenérvekre és polgárai érzékenységére, ezúttal is aktuálpolitikai céljaihoz igazítja a múltat.
A dalai láma szerint a 20. század a vérontás és az erőszak százada volt. Az új generációnak azon kellene fáradoznia, hogy a 21. század a béke évszázada legyen. Egy prágai rendezvényen beszélt Tibet egyházi és politikai vezetője.
Lánczi András jobboldali konzervatív politológus múlt heti publicisztikája ellen szólal fel Schimdt Mária történész, a Terror Háza Múzeum igazgatója egy írásában. Schmidt az ellen szólal fel, hogy Lánczi a nők emancipációját bírálta.
A második Orbán-kormány négy évéről tartott konferenciát a XXI. Század Intézet a Terror Házában. A meghívóban már előre jelezték, hogy a mérleg pozitív, jó kormányzás zajlott az elmúlt négy évben, tehát nem vitázni kívántak a minikonferencia keretében. Schmidt Mária igazgató komolyabb elemzésbe nem is bocsátkozott, felsorolta, hogy Orbán miért lehet a legjobbak között.
Nemet mondtak Schmidt Máriának, a Józsefvárosban épülő új emlékközpont, a Sorsok Háza vezetőjének a Jad Vasem Intézet képviselői és nem vesznek részt a projekt nemzetközi találkozóján.
A Nemzeti Együttműködés ezúttal törekedett egy kiegyensúlyozott díjazotti körre, na, de hogy kerül Schmidt Mária a listára?
Fürjes Balázs, a projekt kormánybiztosa nem mondta meg, meddig halasztják az emlékhely megnyitóját, csak annyit árult el, hogy "az emlékév során nagy biztonsággal elkészül".
Távozik a Sorsok Háza nemzetközi tanácsadó testületéből Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke. Erről levélben tájékoztatta Schmidt Máriát, a Józsefvárosban épülő új emlékközpont vezetőjét - olvasható a nol.hu-n.
György Péter esztéta és Deák istván történészprofesszor sem vállalta, hogy részt vegyen a Sorsok Háza koncepciójának kidolgozásában – írja a Nol.hu.
A gazdaság primátusáról beszélt Schmidt Mária a Nyugaton a helyzet változóban című kötet szerzője, és hozzátette: a politikusok a gazdasági érdekcsoportok kiszolgálói lettek.
Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója és Fürjes Balázs kormánybiztos a helyi magyar közösség képviselőinek ismertette szerda este a tel-avivi nagyköveti rezidencián az új józsefvárosi holokauszt-emlékhely terveit.
Európa nyugati fele elárult és megtagadott bennünket, és ezzel nem tud szembenézni – mondta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója szerdán Budapesten a Sztálin-világ – A kommunizmus ára című kétnapos nemzetközi konferencia megnyitóbeszédében.
A Fővárosi Cigány Önkormányzat kitüntette azokat, akik a legtöbbet tették a cigányság integrációjáért. Maga a díj egy aranygyűrű, amelybe cigánykereket véstek, és a gyűrűt névre szóló gravírozással kapja a díjazott.
1956-ban a magyar nemzet megmaradása volt a tét, az emberhez méltó élet biztosítása volt a cél, és a nemzet önbecsülése forgott kockán, ezért nem számított a túlerő - mondta a Terror Háza Múzeum főigazgatója vasárnap Budapesten, a XVIII. kerületi 1956-os emlékmű avatóján.